1. lopás szándékával kivesz valamit vhonnan. ▸ kilopja a pénzt valakinek a zsebéből

2. ritk valakit, valamit titokban kivisz vhova. kilopott egy festményt külföldre.

1. a látás érzékszerve. ▸ bántja a szemét valami ▸ valakinek a szemébe szeme közé néz ▸ valakinek a szeme közé a szemébe vág valamit ▸ valakinek a szemébe megmond valamit ▸ még a szemét is kilopja valakinek

2. nézés, tekintet. találkozik a szemük; ▸ rajta van a szeme ▸ kerülj csak a szemem elé! | figyelem. csupa szem; rajta van a világ, az emberek szeme; ▸ szemre vesz valakit, valamit ▸ valakinek a lelki szemei előtt

3. látás, látóképesség. éles szeme van; ▸ van szeme valamihez ▸ hol volt a szeme? hova tette a szemét? ▸ olyan a szeme, mint a sasnak | látásmód, megítélés, értékelés. valakinek a szemében v. a szemével (nézve).

4. <kif-ekben érzés, érzelem, magatartás jelképeként.> valamilyen szemmel néz valakit.

5. nép <kif-ekben a szégyenérzet, szemérem jelképeként.> ▸ hogy van szeme?

6. némely gazdasági növény, kül. gabonafélék és a hüvelyesek magja. a búza szeme. | (jelzőként) ilyen növény magjából egy, ill. a számnévvel megnevezett számú darab. egy szem bab.

7. fürtös gyümölcs egy-egy bogyója. a ribizli szemei. | (jelzőként) <gyümölcsből, ehető (, gömbölyded) terményből egy, ill. vhány> darab. két szem krumpli.

8. apró (gömbölyded) tárgyak közül egy-egy darab, ill. egyforma elemi részekből álló tárgynak egy-egy eleme. felszedi a morzsát az utolsó szemig. | (jelzőként) egy szem kavics. | valamiből nagyon kis mennyiség. egy szemet sem aludt. | (jelzőként) biz <a megnevezett szám kevés voltának kiemelésére.> egy szem lánya van.

9. kötésnek, horgolásnak a fonál egyszeri hurkolásával készült eleme. | hálón: lyuk.

10. mezőg rügy.

11. nép rég cserépkályha tányér- v. bögreszerű csempéje.

12. kerekded, színes folt, rajzolat. a pávatoll szemei. ▸ majd kiég kisül a szeme ▸ kopog a szeme az éhségtől ▸ nagyobb a szeme, mint a gyomra ▸ valaki, valami szálka valakinek a szemében ▸ más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem ▸ valamivel kiszúrja a szemét valakinek ▸ szemet szúr

[ fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot nem zárult le, tart, ill. tartani fog.> akkor még diák voltam; még mindig esik; ma még itt leszek. | <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot tart, amikor egy másik már elkezdődött.> még aludt, amikor csengettek. | <annak kif-ére, hogy valami egy ideig a jövőben is folytatódik.> még olvasok egy kicsit. | <annak kif-ére, hogy a cselekvés a jelenben utoljára történhet.> add ide, most még átveszem.

2. <annak kif-ére, hogy valami egyelőre nem történt meg, ill. csak kezdeti szakaszában van.> még nem néztem; még csak ketten jöttek. | <időpont korai voltának hangsúlyozására.> még csak két óra van.

3. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami bekövetkezésének egyelőre nem szűnt meg a lehetősége.> még megjárhatod!; még meggondolhatod!

4. <annak kiemelésére, hogy a cselekvés, történés a jelzett időszak vége előtt bekövetkezik, ill. bekövetkezett.> még ma; még a télen vettem.

5. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami − helye, mértéke, mennyisége, minősége stb. tekintetében − (egyelőre) nem ért el vmely határt, ill. nem haladt túl rajta.> ez itt még vas megye; ez még nem elég; ▸ még jó még szép, hogy | ismét. még egyszer; vegyél még! | <megengedő értelmű kif-ek nyomósítására.> még hagyján, hogy lusta, de pimasz is.

6. ezenkívül. ki volt még ott?

7. <fokozó szóként.> mosolygott, végül még nevetett is; ▸ hát még nekem is nehéz, hát még neki! | ▸ még ha megveszem, még ha megkoplalom is! | (kf előtt) az említettnél is. még jobb, még szebben. | ▸ még sincs semmi baja, még sincs jó kedve.

8. <annak érzelmileg színezett nyomósítására, hogy vmely személy v. dolog nagymértékben felülmúlja a többit.> az volt még csak a csodaszép! | ▸ hogy még! úgy kinevették, hogy még!

9. <felháborodás érzelmileg színezett kif-ére.> még ő beszél?; ▸ mégilyet! ▸ még mit nem!

[←meg¹ ]

míg.

[↔míg ]